2013. augusztus 22., csütörtök

Pagtutuli – körülmetélés a Fülöp-szigeteken

A körülmetélés a Fülöp-szigeteken nem kapcsolódik valláshoz. A filippinók túlnyomó többsége körülmetélt – függetlenül attól, hogy katolikusok, muszlimok vagy mások. „Érettségi” szertartás, és hagyományosan érzéstelenítés nélkül kell végezni, hogy a fiú megfelelően bizonyíthassa férfiasságát. (A fordító megjegyzése: A hagyományos tuli nem a szó szoros értelmében vett körülmetélés, hiszen a fitymát nem távolítják el egy körkörös metszéssal, hanem csak hosszanti irányban bevágják. A makk így is szabadon van, de a maradék bőr kétoldalt lelóg.)
A körülmetélést nem szakorvos vagy a falusi doktor (alblaryo), végzi, hanem bármelyik laikus, akinek van szaktudása a beavatkozáshoz.
Erdős területen hajtják végre, így lányok nem láthatják. Hiedelmek szerint, ha egy lány meglátja a körülmetélés, a fiú herezacskója nagyra nő.
A beavatkozást általában a folyóban történő fürdés előzi meg, amelyről azt tartják, hogy csökkenti a vérzést és egy marok guava levél (bayasbas) elrágcsálása előzi meg.
Az előbőr bevágását borbély borotvapengével (labaja) vagy késsel hajtják végre. A vágást egy lukaw, egy fa szerszám vezeti, melyet a guava fa ágából faragnak ki, s melynek egyik végét beássák a földbe. A másik végét, melyet úgy alakítottak, hogy illeszkedjen a makk és a fityma közé, beteszik, miközben a fiú ül, a lukaw a két lába között. Ezután a pengét gondosan a fitymára helyezik a hosszanti bevágáshoz és kézzel vagy egy fadarabbal egyetlen ütést mérnek rá. Ezután azonnal egy csomó megrágott guava levelet köpnek ki és teszik a sebre; szerintük ez segíti a gyógyulást és megelőzi a fertőzést.
A pénisz feje köré egy darab puha anyagot, kb. 12x12 cm-est, tesznek, a közepén egy lyukkal, hogy lehetővé tegye a vizelést, és azt textil darabbal megkötik.
A kötést naponta cserélik, miután guava levél főzettel lemossák. Egyes a külső kókuszhéjkaparékot is használnak a sebgondozás során. Az utóbbi időben porré tört penicillin tablettát (mely recept nélkül kapható) szokás a sebre szórni.
Egyes falusi vidékeken, ha megduzzad (kinamatis), termeszhangyát tesznek a duzzanatra, hogy kiszúrja a duzzanatot és az kiszáradjon. Ha fertőzés van, a kutyával lenyalatják a megszáradt gennyt, vért és szennyet.
A körülmetélést általában ingyen vagy egy doboz cigarettáért csinálják meg, egyesek 200-300 pesót kérnek (kevesebb, mint 5 dollár).
A Fülöp-szigetek falusi környezetében a ’pagtutuli’ vagy körülmetélés serdülés előtt avatási ritus, melyet kis csoportokban, hagyományisan nagyszombaton (Sabado de Gloria) végeznek el. A hagyományos vélekedés szerint, így kevésbé vérzik, mintha nagypénteken történne. Az Úr nagypénteken szenvedett és halt meg, és a szülők nem akarják, hogy a szenvedést a fiúk a körülmetélése során átélje.
A Fülöp-szigeteken legtöbb fiú kilenc éves korában metélik körül, vagy amikor a negyedik osztályba kerül. A filippinók nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a szokásnak, mely a férfiak számára a gyerekkorból a felnőttkorba való átlépés ritusa. A körülmetélt fiatalember már megmutathatja a metélt szerszámát amikor a többiekkel együtt zuhanyozik a közös fürdőben vagy amikor átesik az első szexuális élményen. A filippinó nők tudják, hogy a fiúknak-férfiaknak körülmetéltnek kell lennie, így tudják mit várhatnak, amikor meglátják a férfi nemi szerveket. Isten segítse azt a fickót, aki nincs körülmetélve, mindörökké gúnyolódésok céltáblája lesz a kortársai és a barátők körében.

(A fordítás alapjául szolgáló szöveg forrása: http://my_sarisari_store.typepad.com/my_sarisari_store/circumcision/

1 megjegyzés:

  1. Itt pedig, Európában azt szokták csúfolni, aki körülmetélt. Bár ez a körülmetélés nem vészes, mert nem vágják, csak metszik és nem szedik le. Ez még valahol nem is olyan őrület, főleg nem trópuson. De azért nem civilizált, az egyértelmű.

    VálaszTörlés