2012. szeptember 10., hétfő

Vélemény a HVG-ről: mi legyen a fütyivel

Mi legyen a fütyivel?
2012. július 22., vasárnap, 13:15 • Utolsó frissítés: 2012. július 23., hétfő, 09:23
Szerző:
Momentán megvan a lehetősége, hogy a művelt Európa betiltja a muszlim és a zsidó vallást.

… A szekularizmus nem semlegesség, hanem egy világkép a többi között. A szekularizált gondolkodás nem magasabb rendű a vallásosnál, nem uralhatja a társadalmat. (Jürgen Habermas, 2004)
Nagy felháborodás övezi Németországban azt a bírói döntést, amely – egy komplikációkkal járó beavatkozás ürügyén – jogellenesnek minősítette a gyermekek vallási indíttatású körülmetélését. A bíróság indoklása szerint ez a szokás sérti az egyén (a gyermek) önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál. A felmérések szerint a német lakosság több mint fele egyetért a bírói döntéssel, vagyis jogtalan rituális csonkításnak tartja a körülmetélést.
Az érintett vallások hívei – a muszlimok és a zsidók – felháborodásába jó adag félelem is vegyül, nem alaptalanul. Mivel Németország az EU vezető hatalma, és a vallások megítélése Európa-szerte romlik, okkal tartanak attól, hogy az állam a hitük feladására akarja kényszeríteni őket. Ugyanis a körülmetélés betiltása egyenértékű e vallások beszántási kísérletével, ami körülbelül 25 millió embert érintene. Momentán megvan az elvi lehetősége, hogy a művelt Európa egyszerűen betiltja a muszlim és a zsidó vallást, ami történelmi jelentőségű, de igen kétes értékű lépés volna.
Ha valaki azt képzeli, hogy a muszlim és zsidó vallásokból egyszerűen ki lehet venni a körülmetélést, vagyis azt lehet mondani, hogy oké, gyerekek, szabad a vallásgyakorlás, csak hagyjátok békén a fitymát, nagyot téved. Körülmetélés nélkül ezek a vallások összeroskadnak. A Tóra így rendelkezik: Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való. Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken. A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, mert felbontotta az én szövetségemet. (1 Mózes 17.)
A mai zsidó gyakorlatban a nyolcadik napon való bֹ’rit mila-val, a körülmetéléssel kezdődik a zsidóvá válás, aminek folyamata a bar micva-ig, a felnőtté avatásig tart. A körülmetéléskor „száll belé a zsidó lélek”, ekkor kapja meg a gyermek a héber nevét. A férfiak körülmetélése (khitan) az iszlámban is kötelező, ennek elmulasztása törvényszegés, ami a hívők közösségéből való kizárásával jár. Mind a két esetben a vallás központi elemét, a hívő identitásélményt alapozza meg a rítus, éppen úgy, mint a keresztényeknél a keresztelés vagy a bemerítkezés.
A bökkenő persze az, hogy – a kereszteléssel ellentétben – itt sebészi beavatkozásról van szó, amelynek – mint minden ilyesminek – van kockázata is. Ráadásul a dolog nem csinálható vissza, vagyis később egy körülmetélt már hiába szeretne fitymát. Erre mondják, hogy nehogy már ártatlan gyerekeket csonkítgassanak – főleg ha az veszélyes – valami kitalált isten nevében, a XXI. században.
Most akkor elmondom, hogy miért baromság a körülmetélés elleni tiltakozás.
 
Egyrészt azért, mert a körülmetélkedés valódi kockázata oly minimális, hogy százalékosan ki sem mutatható – még a védőoltásoké is jóval nagyobb. Másrészt, mert az a feltételezés is teljesen elméleti, hogy bárki megbánná felnőttként a fitymátlanságát. Ilyen egész egyszerűen nincsen. Sőt, minden adat azt támasztja alá, hogy egy rakás betegség kialakulásának esélyét csökkenti a körülmetélés.
 
A fityma eltávolítása nem csonkítás, ugyanis a fityma nem jó semmire, csak baj van vele. A szűkülete jóval több kisfiúnak okoz szenvedést, mint az eltávolítása. Mindenestre preventív célzattal, mindenfajta vallási zönge nélkül is levágják sok helyütt, pl. az amerikai férfiak nyolcvan százaléka körülmetélt.
De attól tartok, valójában nem is a körülmetélkedéssel van bajuk az ellene tiltakozóknak: annyira talán nem lehetnek hülyék. Magával a vallással van bajuk. Ez az újsütetű fitymaféltés igen szépen illik az elmúlt tíz év egyre erősödő szélsőséges szekularizmusába. Értsük jól, nem a szekularizmust kritizálom úgy általában, vagyis nem azt a gondolatot, hogy a vallás és az államigazgatás lehetőség szerint különüljön el. Gyakorló hívőként sem szeretnék vallásos államot. De olyat sem, amely tiltja és megszüntetni kívánja a vallási szokásokat és kultúrát, vagyis levéteti a burkát a muszlim kislányokról, levéteti a keresztet a spanyol iskolák falairól, elbocsátja az angol ápolónőt, mert imádkozik a betegéért, átkereszteli az oxfordi karácsonyt Téli Fény Ünnepének, valamint be akarja tiltani a körülmetélkedést.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése