2010. október 24., vasárnap

A körülmetélés története: körülmetélés a XVI. századi Oszmán Birodalomban

Hans Dernschwam: Törökországi útinapló

(Részletek)

(A gyermek-adó)
A törökök az általuk meghódított és elnyomott keresztény országokban és királyságokban, nevezetesen Boszniában, Horvátországban, vend földön, Görögországban, Albániában - melynek lakóit arnautoknak nevezik -, Moldvában, Oláhországban, Magyarországon stb. szokásuk szerint minden harmadik évben kiválasztják és elhurcolják a legszebb, legokosabb, a legjobb növésű fiúkat a falvakból és a városokból, annyit, amennyit csak tetszik nekik és amennyire szükségük van. Lányokat nem szednek össze.
[...]
Az ilyen fiúkat, akik általában nyolc-, kilenc-, tíz-, tizenkét évesek, adzsemi oglánnak nevezik; ez annyit jelent, hogy nem próbált vagy nem begyakorolt emberek.
Ezeket a fiúkat a császár költségére mind új ruhába öltöztetik, felszerelik és mindegyiknek köpönyeglemezből készült sárga, hegyes süveget adnak.
Az ilyen adzsemi oglánokat úgy hajtják, mint a barmokat, úgy viszik őket a rendeltetési helyükre, oda, ahol a császárnak a szerájai vagy házai vannak. A leghíresebb ilyen helyek Konstantinápoly, Galata, Drinápoly, Brusza. Ott körülmetélik őket.
Az ilyen fiúk elöljáróit és tisztjeit adzsemi oglán agának nevezik.
Az ilyen adzsemi oglánoknak nevezett fiúk közül kiválasztják a legszebbeket és legügyesebbeket. Ezeket helyezik el a császár szerájaiban vagy házaiban, megtanítják őket törökül írni-olvasni és lovagjátékokra.
(215. o.)

(A keresztény foglyok sorsa)
Úgy hírlik, hogy a törökök nemrégiben új szokást vezettek be. A rabságba került fogoly keresztényeket megkötözik, erőszakkal körülmetélik, és saját hitükre kényszerítik.
Akik hosszú évek óta itt raboskodnak és körülmetéletlenek maradtak, hiába állnak ellen egy vagy két évig, végül is el kell tűrniük ezt. Amikor egy keresztény egy törökkel összekap, a török azzal fenyegeti, hogy ha nem hallgat, böszörménnyé teszi.
Böszörménynek nevezik azokat, akik keresztényből vagy zsidóból törökké lesznek és körülmetéltetik magukat.
Mint már mondtam, mindnyájan a császár udvari cselédjei, még a pasa is: mindannyian rabok és rabszolgák a legjobb katonákkal együtt, akik egytől egyik böszörmények, vagyis mamelukok és hitehagyott keresztények. Egy részüket - az adóban szedett fiúkat - gyermekkorukban metélték körül, mint mondtam is, más részük pedig a fogoly, elrablott, elhajtott keresztények közül való, akiket erőszakkal tettek törökké.
(228. o.)

(A török fiúk körülmetélése)
A török gyermekeket csak akkor metélik körül, amikor felnőnek, mintegy tizenkét-tizenhárom éves korukban, vagyis amikor Iszmáelt körülmetélték. De mivel Konstaninápolyban évről évre sokan halnak meg pestisben, már fiatalabb korban is körülmetélik őket. Aki a törökök közül teheti, szépen felöltözteti gyermekét, és többedmagával lóháton, síppal-dobbal körülvezeti gyermekét a városban, hogy megjöjjön a bátorsága; olyan örömünnepet csapnak, mint egy menyegzőn. Sünnet dügünü-nek nevezik, ami annyi, mint körülmetélési menyegző; a dügün ugyanis menyegzőt jelent. Férfiak és asszonyok lovas kíséretében keresik fel a legközelebbi borbélyt, aki elvégzi a körülmetélést.
(318-319. o.)

(Körülmetélés erőszakkal vagy cselvetéssel)
1554. december 2-án a törökök egy fiatal görög fiút hoztak a szállásunk elé, aki után sírva szaladt az anyja. Elvitték papjaikhoz, és hamis tanúságot tettek, hogy törökké és böszörménnyé akart lenni. Ha tehát hamisan is tanúskodnak, akkor is erőszakkal végrehajtják a körülmetélést.
És amikor egy török egy keresztény szájába adja - aki azt sem tudja, hogy mit jelent az - alla hillalla Mehemet resullelle, akkor a kádihoz futnak vele, és tanúságot tesznek, hogy utánuk imádkozott, és böszörménnyé akart lenni; akkor aztán erőszakkal körülmetélik.
Több török, aki azért vásárolt foglyokat, hogy azok hasznot hajtsanak, dolgozzanak, mindennap pénzt keressenek, vagy máskülönben szolgáljanak nekik, sietve, erőszakkal körülmetéltetik őket, hogy ne tudjanak tőle megszökni. Így tett Reinprecht Gleinczer ura, egy gonosz gazember, amikor észrevette, hogy a fogoly szabadulni szeretne tőle, 1555 egy napján este janicsárokkal rátámadt, és erőszakkal körülmetéltette. [...]
Ugyanígy bánt el egy hodzsa vagy török pap egy hűséges fiúval, Varasdi Lukáccsal, aki szorgoskodott Reinprecht érdekében; több nyelven - németül, szlávul, magyarul, latinul, oláhul és törökül - tudott.
Egy cédulával a borbélyhoz küldte, a cédulán arab betűs írás volt, amit Lukács nem értett meg; a borbély megvárakoztatta és egy rakás törököt hozott magával, és 1555 februárjában erőszakkal körülmetélték.
És bár néhány török nem metélteti körül foglyait ilyen gyorsan, de mégis naponta ezzel fenyegeti őket, amikor a váltságdíj megállapításáról van szó, mert a török ezen az úton is nyerészkedni akar. [...]
[...]
A kegyetlen bánásmód miatt a fogoly keresztények - akiket ugyan még eddig erőszakkal nem metéltek körül - végül is kötélnek állnak, engednek a rábeszélésnek és törökké lesznek, körülmetéltetik magukat, abban a reményben, hogy valamivel könnyebb és jobb lesz a dolguk, s idővel el tudnak szökni. Ezzel azonban keveset segítenek magukon, ugyanannyit kell szenvedniük, mint a többi rabnak, és nyomorúságban kell sínylődniük életük fogytáig.
Ezt tett egy lator magyar főúr, Móré László is, akit odahaza ejtettek foglyul a fiával együtt. Saját jószántából körülmetéltette magát, hogy - mint más hitehagyott keresztény - szabadabban járhasson-kelhessen a törökök között. Azonban a Jedikulénak vagyis a Héttoronynak nevezett konstantinápolyi várban őrzik, nem engedik kimenni a városba; napi zsoldját a császártól kapja.
[...]
Egy konstantinápolyi fürdőben találkoztam egy Gabriel Model nevű szép, nyúlánk, fehér bőrű fiatalemberrel, még nem serkedt a szakálla. Rickenből való, amely négy mérföldnyire fekszik Konstanztól. Az ifjút is Budánál fogták el, és erőszakkal körülmetélték. Ő szedi be a pénzt a fürdőben, s a gazdája jobban bízik benne, mint a törökökben; Hans Schaczelnak a kiváltásához ötszáz akcsét kölcsönzött.
(320-323. o.)
* * *
(Hans Dernschwam: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Közreadja: Tardy Lajos. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése